Egy kozmetikai tanulmányban olvashatjuk, hogy már a kőkorszaki ember is festette magát. Természetesen ekkor még kultikus céllal, vörös festéket használva szerettek volna tetszeni a férfiak asszonyaiknak.

 

Egyiptom
Az ókorban már a higiénia és az öregedés eltüntetése, a szebbé válás volt a cél. A régészeti feltárások is azt bizonyítják, hogy az egyiptomiak voltak az elsők, akik kozmetikumokat használtak, a fáraók sírjában kenőcsök tégelyeit, festékeket, csipeszeket - mely a haj göndörítésére szolgált -, fésűket találtak. Az egyiptomi nő illatos olajjal kente a haját, fehér és piros festékkel kendőzte az arcát, pirosította az ajkát, kezén és lábán a körmöket hennával festette pirosra, vagy éppen aranyozta. Szempilláját és szemhéját feketítette, hogy szemhasadéka nagyobbnak tűnjön, és tekintete csábítóbb legyen. Különböző zsírokkal és olajokkal kenegették testüket, főleg fürdés után. A kéz- és körömdíszítés divatja már a fáraók idejében bizonyíthatóan megvolt, akik különböző növényi színezékeket használtak körmeik festésére.

 

Mezopotámia, Perzsia
Magas színvonalú testápolásról árulkodnak a Mezopotámiában, Perzsiában, és az Arab-öbölben talált leletek. Babilonban a nők a mellüket is "sminkelték".

 

Hellasz
A görög kultúrában is megtalálható volt a szépség tisztelete. A görögök olajainak és kenőcseinek alapanyaga rózsa, pézsma, citrom, bazsalikom, citrusolaj volt. A kozmetika szó is a görög "koszmetikosz" kifejezésből származik, melynek jelentése szépíteni.

 

Róma
A rómaiak korában illatos púdereket használtak, fehér és vörös festéket por, vagy kenőcs formájában. A mandragórát az arcon lévő sebhelyek, forradások eltüntetésére használták. A szőrtelenítést nemcsak a nők, hanem a férfiak is óriási mértékben kultiválták. Használták a csipeszt, borotvát, és valamiféle gyantát is melyet melegen alkalmaztak a szőrtelenítendő helyre.

 

2003-ban egy ásatás hozta napvilágra Londonban azt a tégelyt, mely tartalmazott valamiféle alapozó krémet. A krém beható vizsgálatáig csak azt tudták, hogy a világos hatás elérésére a római-korban a nők ólom tartalmú púdert használtak, ám ez a szépítőszer rendszeres használatával őrületet okozott.
A krém körülbelül 40 százaléka bárányból vagy marhából származó zsiradékból áll, ezen felül 40 százaléka keményítő és a maradéka pedig ón-oxid (azaz ónkő). Az összetevők közül az állati zsír teszi az anyagot krémessé, a keményítő a zsíros érzetet csökkentette, míg az ón-oxid felelős az opálfehér színért, az ón-oxidból nem került bele sok, így nem okozott bőrpanaszokat A Museum of London képviselője, Francis Grew szerint mind a bádogedény, mind pedig a krém különösen jó minőségű.

 

Oldal: Kozmetika története
Virág Kozmetika - © 2008 - 2024 - viragkozmetika.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat